Pünkösd ünnepe

Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz „ötvenedik" szóból származik, pünkösd ugyanis a húsvét utáni 50. napra esik.

Ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra. Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel.

Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd így az egyház születésnapja is.

A pünkösd vasárnapja mellett megünnepeljük a pünkösd hétfőjét is. Pünkösdhétfő a liturgiában karácsony és húsvét másnapjának mintájára megült, ajánlott ünnep.

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz, így a pünkösdi király, a pünkösdi királynéjárás, a tavaszköszöntés és a pünkösdölés.

Pünkösd vasárnapján Nm. Ft. Schönberger Jenő 11 órától a szatmárnémeti Székesegyházban bérmál. Nagykárolyban a Szentlélek templom ünnepli búcsúját, az ünnepi szentmisére 11:30 perctől kerül sor, Ft. Kühn Pál szónoklatával.

A Szentlélek leszállt az apostolokra